A legjobb tűzifa kandallóba az, amelyik sokáig ad kellemes meleget, és nem tesz kárt a kandalló és a kémény anyagában sem. Ehhez a tűzifa ideális esetben száraz, kemény fafajta: ideális tűzifa fajták kandallóba a bükk, a tölgy (csertölgy), az akác és a gyertyán.
A puha fafajták elégnek ugyan a kandalló betétjében, de egyrészt sokkal gyorsabban és kevesebb fűtőértéket biztosítva, másrészt több hamut termelnek. A puha tűzifákat elsősorban gyújtósként szoktuk használni.
A kandallóba milyen fa kerüljön?
A kandallóba, faelgázosító kazánba vagy kályhába alapvetően ugyanazokat a fafajtákat alkalmazhatjuk. Arra érdemes viszont odafigyelni, hogy egy kandallóba vagy hőtárolós kályhába rövidebb fákat tudunk betenni (a méteres fát lehet pl. harmadolni), egy kazánba akár hosszabb fahasábok is beférnek a nagyobb tűztérnek köszönhetően.
Törekedjünk az alábbi szempontok betartására.
Kandallófa tanácsok
- Minőségi fafajtákat vásároljunk a kandallóba, maradék zsaluanyagokat, léceket, hulladék fát vagy festett deszkákat ne tegyünk a tűzbe!
- Igyekezzünk időben beszerezni a tűzifát, hogy legyen elég ideje kiszáradni. Vannak olyan ügyfeleink, akik a tűzifát mindig egy szezonnal hamarabb szerzik be, például nyáron már a következő fűtési szezonra való fát tárolják be.
- A fát jól szellőző, fedett helyen érdemes tárolni. Ennek egyik oka, hogy a fa így még könnyebben tud száradni, másfelől pedig nem penészesedik és rohad be, mint mondjuk egy zárt térben.
Miért baj a nedves tűzifa?
- A nedves fa kalóriértéke alacsonyabb, ezért kevesebb meleget ad a lakásban.
- A nedves tűzifa több szennyezőanyagot bocsát ki, ezzel károsítja a környezetet.
- A nedves fa károsítja a fűtőberendezés falát, kandalló esetén a kandallóbetétet.
- A vizes fa által fokozott károsanyag-kibocsátás kátránylerakódást okoz a füstelvezető rendszerben (füstcső, kémény), és akár el is lehetetlenítheti a fűtést a beszűkülő füstelvezető járatok miatt.
Száraz tűzifának nevezhetjük azt a kivágott, és megfelelő ideig szárított fafajtát, amelynek nedvességtartalma 20% alatt van. A fa nedvességtartalmáról mérőműszerrel is meggyőződhetünk, de a fa megfogásával és megkopogtatásával már sok információt kaphatunk annak szárazságával kapcsolatban.